[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. §, 71. §; a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet]
január 1-jétől a munkáltató lakhatási támogatást adhat a 35 év alatti munkavállalónak.
A lakhatási támogatás az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül, mely után a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó a munkáltatót terheli.
A munkáltató a lakhatási támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja. A támogatás igénylésekor a munkavállalónak be kell mutatnia a bérleti vagy hitelszerződést a munkáltatónak.
Béren kívüli juttatásként a lakhatási támogatás a lakáscélú keretösszeg erejéig, azaz évi 1 millió 800 ezer forintig adható, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló nem a teljes adóévben áll munkaviszonyban a munkáltatóval, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege.
Ha a munkavállaló az adóévben a 35. életévét betölti, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alattinak minősül. Utoljára azt a hónapot lehet figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.
Ha a munkavállalónak juttatott lakhatási támogatás összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget, a támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
Ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.
A munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), valamint a Szja tv. hivatkozott…