A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 38. §-a tartalmazza a lekötött tartalék képzésének és feloldásának szabályait.
A lekötött tartalék jellemzően a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában. A lekötött tartalék feloldását – a pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.
Lekötött tartalék képzése
Tőketartalékból
A számviteli törvény előírása alapján tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
- szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,
- a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot,
- a fejlesztésre kapott támogatások tőketartalékba helyezett összegének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni.
Eredménytartalékból
A számviteli törvény előírása alapján az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
- a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,
- az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget,
- halasztott ráfordításként kimutatott, nem realizált árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék…
Üdvözöljük a HR Tudásbázis oldalon!